Egy újabb könyvbemutatóról szeretnék mesélni nektek, amelyet ezúttal szülővárosomban, Sárváron tartottunk 2018. november 21-én.

Teltház előtt mutathattuk be Martinnal a Ratrak meséket – a gyermekkönyvtárból nyíló előadóterem megtelt, még plusz székeket is kellett hoznunk! A felnőtteken kívül ovis gyerekek is voltak a közönség soraiban, ők az első sorba ülhettek.

A Ratrak mesék könyvbemutatója rendhagyó volt a sárvári bemutatók sorában, hiszen gyerekkönyv révén nem csak beszélgetésre került sor: egy rövid köszöntő után ugyanis először játékra invitáltuk a kicsiket Martinnal.

Kezdtünk a “szokásos” ráhangolódós kérdésekkel: ki szereti a telet, ki szereti a havat, mit szeretnek csinálni télen, mi kell a síeléshez. Kiderült, hogy mindenki szeret hógolyózni, hóembert építeni és mindenki tud síelni (bar az anyukák erre nem így emlékeztek😊)! Így jutottunk el oda, hogy mi is az a ratrak: a hótaposógép a sípályákon. Martin ismét elhozta a játékratrakjait és megmutatta őket a gyerekeknek. Az egyik ratrak olyan erős volt, hogy még egy játék Ferrarit is tudott vontatni! Aztán kezdődött az első mese. Martin ismet átvette az irányítást a számítógépnél és ő léptette a képeket, mikor új oldalhoz érkeztem – úgyhogy nekem nem volt más dolgom, mint mesélni! Az első mese után az átköltött „Megy a ratrak, megy a ratrak Hófalvára“ dalt tanultuk meg a közönséggel, aztán a gyerekekkel felálltunk, hogy kis ratrakokként körbemenjünk  a terem-sípályánkon kilapítani a hóbuckákat. És ekkor Martinnak támadt egy ötlete: nem elég simán sétálni, hanem az egyik kezünket előre kell nyújtani, mint a ratrak tolólapja, a másik kezünket pedig hátra, mint a ratrak simítólapja – zseniális, óriási sikert aratott a “ratrak-move” 😊  Ezután a gyerekeknek kiosztottunk színezőket és az ezt követő beszélgetés alatt ki tudták színezni saját Ratrak Regőjüket!

A beszélgető partnerem Bődi Piroska, a Sárvári Könyvtár vezetője volt. Beszélgettünk a sárvári gyökereimről, honnan ered a meseolvasás iránti szeretetem (szüleim, nagyszüleim, dédim mennyit meséltek nekem!), hogyan kezdődött a meseírás, hogyan írom és illusztrálom a könyveket, valamint hogy lesz-e folytatása a könyvnek (hát persze – itt Martin el is árult egy pár kulisszatitkot a készülő új könyvről😊)

Ezután egy rövid részletet olvastam fel a második meséből, majd pedig következett a dedikálás.

Nagyon sok kisgyereknek dedikálhattam személyre szólóan könyvet – óriási élmény volt! Remélem ők majd ugyanolyan örömmel forgatják a dedikált könyvet, mint amilyen lelkesen én írtam nekik a kis üzeneteket.

Azt gondolom, mindenki nagyon jól érezte magát a könyvbemutatón, gyerekek es felnőttek egyaránt: másnap egy anyuka boldogan mesélte, hogy a kislánya, aki a nagymamájával volt a bemutatón, este boldogan mutatta neki, hogyan kell ratrakként menni😊; egy másik anyuka pedig már küldött is képet, ahogy kislánya lapozgatja a könyvet; – azt hiszem, ennél több bizonyíték nekem nem is kell😊

A bemutatót és a velem készített rövid interjút a Sárvári Televízió is felvette és hamarosan mȕsorára tȕzi.



Cimkék: ratrak, ratrakmesek, télimese
Share This