A Ratrak mesék első könyvbemutatójára 2018. november 5-én került sor az AMAPED-ben.
Martinnal rengeteget készültünk a könyvbemutatóra. Készítettünk egy prezentációt, amiben összeraktuk a könyvben található képeket, hogy a gyerekek egy kivetítőn keresztül tudják követni a történetet. Ezen kívül mindenképpen szerettük volna a felolvasást interaktívvá és érdekessé tenni – így kitaláltunk egy beszélgetős részt, egy énekes játékot és egy mini színdarabot a gyerekeknek, amiket az egyes mesék elé terveztünk. Utóbbihoz még „jelmezeket“ is készítettünk színes kartonpapírból.
Összesen tíz ovis és kisiskolás gyereknek olvashattam fel a Ratrak meséket. Mielőtt belekezdtünk volna a mesekönyvbe, ráhangolódásképpen beszélgetni kezdtünk a gyerekekkel: ki szereti a telet, ki szereti a havat, mit szeretnek csinálni télen, mi kell a síeléshez kérdésekkel készítettük fel őket arra, hogy mi is az a ratrak: a hótaposógép a sípályákon. Martin még a játékratrakjait is elhozta és örömmel mutogatta őket és magyarázta el a működésüket a gyerekeknek. Aztán kezdődött az első mese. Martin és én ültünk a kör közepén, a gyerekek pedig párnákon egy körben körülöttünk. Martin, saját ötleteként, a kivetített képen mutatta mindig a szereplőket a gyerekeknek, aztán pedig átvette az irányítást a számítógépnél és ő léptette a képeket, mikor új oldalhoz érkeztem – nagyon büszke voltam rá! Az első mese után következett egy játék: a “Megy a gőzös Kanizsára” címȕ dalt átköltöttük „Megy a ratrak Hófalvára“ szövegre, ezt tanultuk meg a gyerekekkel, utána pedig kis ratrakokká változtunk, és körbementünk a terem-sípályánkon kilapítani a hóbuckákat – jó móka volt!
A második mese következett ezután, majd egy színdarabra invitáltuk meg a jelentkező gyerekeket: két kislány lett a napocska, két kisfiú meg egy esőfelhő – Martin pedig egy viharfelhő. Először előcsalogattuk a napocskát a „Süss fel nap“ című nótával, amit szintén átköltöttünk: “kertek alatt a ratrakok megfagynak“ lett az új szöveg. De aztán jöttek a felhők, és eltakarták a napocskát, hiába próbáltuk őket elfújni, eleredt az eső. És így jutottunk el a harmadik meséhez.
A mesék végeztével átadtunk a gyerekeknek egy kis ajándékot: egy könyvjelzőt, amin rajta volt a kód is a Ratrak mesék honlapján található kifestőkhöz. Utána pedig aki akart, kiszínezhetett egy kifestőoldalt könyvből. Én pedig elkezdtem a könyvek dedikálását.
Mindeközben megérkezett Nagy Alexandra is az ORF-től, és rajzolás közben interjút készített a gyerekekkel, majd Martinnal és velem, illetve kesőbb egy anyukával is.
A könyvbemutató óriási élmény volt Martinnak és nekem, és úgy gondolom, a gyerekek is nagyon jól érezték magukat. A bemutató végén több kisgyerek is mondta nekem, hogy ők is fognak ez után mesét írni – azt gondolom, Martinnal elértük, amit szerettünk volna a könyvbemutatón!
Cimkék: könyvbemutató, mesekönyv, ratrak, ratrakmesek